Az I. Császár huszárezred

Az 1756-ban kirobbant, úgynevezett hétéves (1756-1763) háborúra tekintettel két új reguláris huszárezred felállításáról döntött a legfels?bb haditanács. Az egyik ezredet Batthyány Lajos nádor a jász és kun kerületekb?l állította ki, és az 1775-ig történ? fennállása alatt nádor (vagy jász-kun) huszárezrednek is nevezték. Batthyány nádor 1765-ben bekövetkezett halálát követ?en - annak ellenére, hogy a nádori méltóság betöltésére-egyenl?re nem került sor - az ezred tulajdonjogát Török András generális kapta meg.

A másik ezredet I.Ferenc császár (Mária Terézia királyn? férje és társuralkodója a Habsburg Birodalomban) állította fel a saját költségén. Ez az ezred is megélte a 20. századot - utolsó hadrendi száma szerint - mint 1. huszárezred. Neve mind végig "Császár" huszárezred maradt és ezredtulajdonosa a mindenkori uralkodó volt.

A hétéves háború során a nagy veszteségek ellenére is sikerült biztosítani az el?írt létszámot, s?t még annak 1500 f?re történ? emelésére is lehet?ség nyílt.

Az ezred 20-szor mérte össze fegyvereit összecsapásokban 1756 és 59 között.

1765-t?l II. József az ezred gazdája 1790-ig, haláláig, 25 évig.

1788. Galiciai, moldvai hadtesthez tartozott az I. Császár huszárezred.

1788-90 törökök elleni háborúban vettek részt.

1790 és 92 között II. Lipót császár lett az ezred tulajdonosa.

1792-98-ig II. Ferenc császár az ezred tulajdonos.

1779-1801 között a Németországi koalíciós háborúban harcoltak.

1805-ben Aspernél harcol az ezred, ahol nyílt harcszíntéren el?ször verik meg Napóleont.

A gy?ri csata után a magyar huszárezredeket besorozták a Grande Armeé csapatai közé.

1813. újra a franciák ellen harcol az I. Császár huszárezred.

A lipcsei csatában szintén részt vesz az I. Császár huszárezred