December 19 2018 18:06:48
Column count doesn't match value count at row 1
Online Statisztika
Online vendégek: 0
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen


Regisztrált tagok: 1
Aktiválatlan tagok: 0
Legújabb tag: admin

Látogatók ma: 3820
Online látogató: 0
Max. Onlinerekord: 75
Max. napi rekord: 16680
Látogatók tegnap: 16000
Látogatók a hónapban: 94048
Összes látogatók: 5359440

Utolsó 24 órában: 
























Ma
2018. december 19.
Szerda
Viola

A Nap kel 07:40-kor,
nyugszik 15:55-kor.
Holnap Teofil napja lesz.
Fotó felhő
Security System 1.9.0 © 2006-2008 by BS-Fusion Deutschland
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Közösségi oldal
Kövess minket :
: Huszárokról amit tudni kell
Huszárokról amit tudni kell
„Huszár. Ha csak hallom a nevet, lelkem emelkedik édes érzéssel”. „A huszár örököse apáink lovaglásbeli ügyességének. Ha a huszár repül, a szél nem bír futni utána, sír és üvölt szégyenében. A huszár örököse apáink vitéz bátorságának. A huszár tíz ellenséget még kevesell, húsznak ellene vág, félelmet nem ismeri, borral és dics?séggel él, a halált párnának tekinti, melyben aludni fog, míg a feltámadás trombitája ismét felkölti. …. A huszár egy gyönyör? virágszál, mely az elhunyt magyar h?sök sírjából kelt ki. Óh, huszár, huszár, Te vagy a magyar szemefénye. Az Isten téged innepnap teremtett.” A 15. századtól az els? világháborúig, ebben a hosszú korszakban zajlott a „cifra” ezergombos huszár történelem, ez volt a huszárság színes korszaka. A huszár nem egyszerre született meg. El?ször a 15. században, aztán a török id?kben, majd igazából a 18. század hajnalán. „Huszár ?sök” lennének a nomád könny?lovasok, így a Kárpát-medencébe betelepül? magyarok is, és köztük a 18. század virtuóz huszára között egyenes ági rokonság állna fenn. A 15. századi magyarországi könny?lovasok, az oszmán birodalom balkáni terjeszkedésére válaszul jelentek meg. Kortárs török ellenfeleik hasonló adottságokkal, hasonló könny?lovas mentalitással, könny?lovas küls?ségekkel, harcmodorral. Ezt a közösen felhalmozott katonai tudást az európai harcm?vészetben legtovább a huszárok ?rizték meg. A magyar huszárság nemcsak a „nemzeti katonaságnak” számított, hanem a mindenkori magyar király lovasságaként egyben integráns részét képezte a Habsburg birodalmi hader?nek is. A magyar huszárokat ismerték Birodalom szerte, Ausztriában, Csehországban éppúgy, mint Lombardiában vagy Galíciában. Békeid?ben hónapokat, s?t éveket töltöttek el egy-egy garnizonban beszállásolva – annak minden árnyoldalával és kellemes eseményeivel. S nem is egyetlen látványos „elköszönéssel” léptek le a huszárok a (had)történelem színpadáról. Az els?, még nem végzetes csapást a 19. század második felének megváltozott haditechnikája mérte rájuk, s általában a lovasságra. A következ? csapás az els? világháborúra esik. Hatására a háború elején még második legnépesebb fegyvernem a töredékére apadt. A két világháború közötti magyar hadseregben még voltak huszárok, négy ezred is, noha csak „lovasnak” mondottak hivatalosan, a háborúban azonban már alig tartottak igényt lovaskatona tudásukra, vagy ha mégis, szerepük már nem jelent?s. A 20. század ötvenes éveit?l az „atomkorszak magyar huszárjai” pedig már csak parádékra kellettek.

5,863,289 egyedi látogató

copyright © 2002 - 2018 by vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.