Column count doesn't match value count at row 1
Online Statisztika
Online vendégek: 0
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen


Regisztrált tagok: 1
Aktiválatlan tagok: 0
Legújabb tag: admin

Látogatók ma: 226
Online látogató: 0
Max. Onlinerekord: 75
Max. napi rekord: 16680
Látogatók tegnap: 2769
Látogatók a hónapban: 54658
Összes látogatók: 3592424

Utolsó 24 órában: 
























Ma
2017. december 13.
Szerda
Luca, Otília

A Nap kel 07:36-kor,
nyugszik 15:54-kor.
Holnap Szilárda napja lesz.
Fotó felhő
Security System 1.9.0 © 2006-2008 by BS-Fusion Deutschland
: Névadónk - vitéz Mikecz Kálmán
Névadónk


vitéz Mikecz Kálmán

(1895-1974)



vitéz Mikecz Kálmán 1895 szeptember 22-én született Nyíregyházán.
Családja régi magyar nemesi ?sökre tekint vissza. A családi legenda és geonológiai kutatások az els? ismert h?sként Izsákot emlegetik, aki ezeregyszázhatvan, hetvenes években született. (kb 1160). Leszármazottai között neves közéleti személyiségek találhatók. Az írásos dokumentumok között fellelhet?, hogy Magyarország királya Zsigmond 1434-ben meger?síti a család szerepét, mivel a "Mykchecz" családnak címeres nemesi levelet adományoz.
A kutatások és családi hagyomány szerint -mint akkor annyian- harcos katona emberek lehettek ?sei, f?leg a törökök és a bosnyákok elleni harcokban vettek részt, s tüntették ki magukat.
A Mikecz család tagjai kés?bb polgári foglalkozást ?ztek, s mindvégig megbecsült tagjai voltak a társadalomnak. Ezt er?síti egy 1686-ban Apafy Mihálytól kapott címeres nemesi levél, s egy 1716-ban Károly, német-római császár III. Károly néven uralkodó magyar király címeres nemesi levele is vitéz Mikecz Kálmán el?dei között számos katonát találtunk. Az 1809-es utolsó nemesi felkelésben Napoleon ellen Mikecz János tisztként és Mikecz Zoltán felkel?ként szerepelt.
Az 1848-as szabadságharcban számos családtag szerepelt. Ezek közül meg kell említeni Pált, aki Radeczky huszárezredben szolgált, mint f?hadnagy valamint Mikecz Tamást és Sándort. Tamás mindvégig a szabadságharc h?, bátor katonája volt s végül 1849-ben az úgynevezett 48.-ik honvéd zászlóalj parancsnoka volt ?rnagyi rangban. Kit?ntette magát a cibakházi Tisza hídnál vívott csatában, a budai ostromnál ahol többek között sikerült elfognia és letartóztatnia a császári hadipénztárt, majd Királyrévnél és Komáromnál jeleskedett. A kormány katonai érdemjellel t?ntette ki s Klapka György napi parancsban 1849. augusztusában dicséretben is részesítette. Újsz?nynél megsebesült.Mikecz Sándor mint fiatal jurátus (joghallgató) nagy bátorsággal és vakmer?séggel, - de kissé zabolátlanul - vett részt a szabadságharcban ?rmesterként.
XIX. században és a XX. század els? felében a család tagjai, szorgalmuk, eszük és rátermettségük következtében és nem vagyonuk miatt mert az nem volt számottev?- Szabolcs vármegye közigazgatásában meghatározó szerepet töltöttek be. Számos alispán, f?szolgabíró, szolgabíró, f?számvev?..stb� szolgálta a megyét. Humorba ill? Ferenc József Magyar Királyról elterjedt és általánosan ismerté vált legenda, hogy amikor egy ízben bemutatták neki Szabolcs Vármegye Közigazgatási vezet?i, úgy nyilatkozott, hogy" Ilyen fiatal és már Mikecz."
Történt ugyanis, hogy a felsorakozott tisztikar a tekintélyes urak között egy fiatal szolgabíró is volt, s mivel el?z?leg több Mikecz nev? urat bemutattak a király úgy vélte hogy ez egy rang és ezért csodálkozott fiatalságán. A család azóta is - ha nem szó szerint -, de ténylegesen rangnak tartja a nevet s eszerinti kötelezettséggel igyekszik élni. Vitéz Mikecz Kálmán édesapja Szabolcs vármegye alispánja volt, s mint többször leírták igen jó szónoki tehetséggel rendelkezett. Alispánsága el?tt, mint függetlenségi párti országgy?lési képvisel?ként képviselte választókerülete illetve a megye érdekeit. Neve mellé gyakran ragasztotta jelz?ként az utókor hogy ? volt az " utolsó igazi kuruc alispán."
Igen korán , még 51 éves korában hunyt el amikor Mikecz Kálmán csak 6 éves volt. Édesanyját pedig 10 évesen vesztette el. Így gyermekkorát szül?i ház helyett rokonoknál volt kénytelen leélni. Szül?kt?l örökölt vagyonát pedig az árvaszék hadikölcsönbe fektette ami tudvalev?en a háború miatt nullára értéktelenedett. Nyíregyházán protestáns gimnáziumban érettségizik, majd egy évet jogot hallgat. Az els? világháború - természetesen- az ? életét is megváltoztatta, mivel 1914 kora ?szén bevonul s a császári és királyi harmadik huszárezred. Aradon megkezdi egész aktív életét meghatározó katonai szolgálatát. Alapkiképzést követ?en elvégezte a tartalékos tiszti iskolát és 1915 május végét?l kezdve a háború befejezéséig kisebb megszakításokkal - az orosz hadszíntereken teljesített frontszolgálatot. 1915. június elején a Visztula vonalnál átesik a t?zkeresztségen és az ezrede a gróf Hadik András huszárezred kötelékében mint Kadét, részt vesz a hírhedt San folyó menti harcokban, majd átkelve a Pilicán, augusztusban Varsó körzetébe érkezik. Az utak mentén mindenütt az oroszok által kirabolt falvak felrobbantott er?dítmények meredeztek. A lengyelek, f?leg a kozákokra panaszkodtak s a magyarokat mint felment? sereget fogadták.
Varsótól észak-kelet irányban folytatja az ezred az el?renyomulást és er?s ellenséges t?zben a Liwjec folyón kier?szakolja az átkelést. Jablonnánál kemény ütközet kerekedik ahol az ezred századai lóról szállva támadnak. A harcok alatt az ellenséges er?k igen nagy vereséget szenvednek, de az ezred veszteségei is számottev?ek. 1915. augusztus közepén igen er?s tüzérségi, géppuska és puskat?zben támad sikeresen az ezred. E harcokban kifejtett személyes bátorságáért felterjesztik a "kis ezüst" vitézségi éremre. Átkelve a Bugon már elérik a mocsaras erd?ségeket ami megnehezíti az el?re haladást. Szeptemberben már a Bielowiezskaja óriás kiterjedés? ?si erd?ségen keresztül vezet a hadi út. Ez volt egyébként az orosz cár európai bölényrezervátuma. Ez az el?renyomulás a magyar huszárokat is sújtó orosz taktika miatt igen nehéz és körülményes volt. Az oroszok az 1812-es Napóleon elleni háború taktikáját alkalmazva, visszavonulásuk alkalmával minden terményt anyagi készletet és tereptárgyat elpusztítottak. Felgyújtották a lábon álló gabonát a falvak és városok élelmiszerkészletét elszállították vagy megsemmisítették. Felgyújtották az épületeket, felszedték a vasúti síneket ..stb. Az ezred átvonult a kb. 150 ezer lakosú Brest-Litowsk nev? városon is. Még ezt sem kímélték a visszavonulók a város csak füstölg? falakból állt. Az el?re nyomuló csapatok a helyszínen semmi utánpótlásra alkalmasat nem találtak, így sok száz kilométer távolságról kellett a hátországból mindent kiszállítani. A csapatok ráadásul úton útfélen az elhurcolt visszamaradó lakosság szekérkaravánjaival találkozott s ezek jóformán eltorlaszolták a még használható utakat is. vitéz Mikecz Kálmán harctéri szolgálatában is maradandó " élményt" jelentett a Pripiatji mocsarakban folyó harci id?szak. Igen nehéz terepen sokszor lóról szállva harcoltak a századok, s?t 1915 szeptember 27-én egy 1500 lépésre lév? magaslati vonalat teljesen nyílt terepen az oroszok svapner és gránáttüzében foglalnak el a huszárok. Itt, Kolki körül heves harcok kezd?dtek. A Razniczky erd?n át menetel? huszárokat állandó er?s orosz géppuskat?z éri. Eközben az amúgy is erd?s mocsaras terepen felh?szakadás szer? vihar kapja el az ezredet. Csak a fegyelmezett huszárszellem óvja meg az egységeket a szétszakadástól.
Szeptember harmincadikán igen heves ütközet bontakozik ki amelyben az ellenfélnek véres veszteséget okozva 400 orosz foglyot is ejtettek. A huszárok részér?l is komoly a veszteség, több tiszt is megsebesült, s itt kap súlyos comblövést Mikecz Kálmán hadapródjelölt is. A részletek ismeretlenek, de bátor helytállásáért itt terjesztik fel az úgynevezett nagyezüst vitézségi éremre. Ez alapozta meg a vitézi rendbe való belépésének lehet?ségét is. E harcok közepette nem egyszer lóról szállva a szuronyrohammal vették be az ellenséges orosz állásokat. Mikecz Kálmán a fent vázolt harcok alatt a sebesülésen kívül egy életre szóló reumát is kapott. Elmondása szerint sokszor órákig kellett a vizes mocsaras terepen feküdve harcolni vagy éjszakázni.
Ez igen sok ember csontrendszerét támadta meg.
Hozzávet?legesen 3 hónap gyógykezelést a hadi korházakban követ?en 'saját kérésre' ismét az orosz fronton folytatja katonai pályafutását.
Komolyabb harcokra a Styer folyó környékén került sor 1916-ban a Buczacz körüli védelmi körzetben. Az orosz hadvezetés óriási er?ket összpontosítva támadott váltakozó hadiszerencsével. Ezen támadás sokszor védekezésre késztette a huszárokat. Július els? napjaiban is elkeseredett harc folyt, s például június 7-én egymás mögött s?r? vonalakban vonultak fel az orosz gárda lovasszázadai, de a huszárok nyugodtan célzó gyilkos tüzében összeomlott a jól el?készített roham. A huszárok ugyanis jól tudták hogy a ló emberre nem lép és ezért fel?zött szuronnyal nyílt vonalon fekve és tüzelve a gy?zelem biztos tudatában várták be a több hullámú rohamot. 1916 augusztus elsejével Mikecz Kálmánt - méltányolva rátermettségét és bátorságát is hadnaggyá nevezték ki. Az év hátralev? része is az 1917-es esztend? is súlyos harcokkal telt.Az 1917 július 29-én IV.Károly király személyesen kézfogás kíséretében t?ntette ki a tisztek egy csoportját köztük Mikecz Kálmánt is. A megmaradt okmányok szerint ebben az id?szakban mint egyedüli hadnagy század parancsnoki beosztásban szolgált. A többi század parancsnoka vagy f?hadnagy vagy kapitány volt.
Az is bizonyítja a rátermettségét, hogy parancsnokai hadnagy létére századparancsnokságot bíztak rá. Ebben az id?szakban az ezredhez egy német összeköt? tiszt is beosztást nyert abból a célból, hogy a német hadsereggel való szorosabb bajtársi kapcsolat érvényesülhessen. E tisztet is Mikecz Kálmán századparancsnok mellé osztották be ami a német nyelvtudás elismerése mellett, az ezredparancsnokság bizalmát is tükrözte. 1917.novemberében megkapja a f?hadnagyi el?léptetését. Az év hátralév? része bolsevik forradalom kitörését követ?en megváltozott. A harcok lecsitultak. Az ezredet 1918.-ban el?ször Besszarábiába, majd Odesszába vezényelték. Itt rendfenntartó szerepet töltöttek be. Az összeomlást követ?en - az ellenség el?tt a fegyvert nem letéve - az ezred 1918 novemberében rendezett, parancs szerint hazatért. Végetért számukra is az els? világháború. A huszárok becsülettel harcolva, egyéni és csoportos h?stetteket véghezvive jó magyarhoz és az ?si hagyományokhoz híven derekasan megállták a helyüket.
Az els? világháborút követ? összeomlás, majd a gyászos békediktátum ereje szétzilálta a magyar hadserget.
Mint tényleges f?hadnagy Mikecz Kálmán állományba maradt, s a kor szokásához híven különféle beosztásokban szolgált. Ismert, hogy az akkori magyar hadsereg létszáma az antant hatalmak illetve a békeszerz?dés el?irása szerint korlátozott volt. A tiszteket igyekezett az ujonnan megalakult hadvezetés úgymond "elbújtatni". A megbizható tisztek neve alatt egy másik tiszt is szolgálatban állt, - tehát rejtve -. Így került sor arra, hogy egy id?ben az ? neve alat egy L. Mikecz Kálmán is szolgált. Szolgálata dönt? többségben Szabolcs magyéhez, illetve Nyíregyházához kötöte.
Volt szakasz és századparancsnok, els? ezredsegédtiszt, járási leventeparancsnok, lónyilvántartó tiszt, stb. 1940-ben a lovasdandár parancsnokságán személyügyi el?adó, majd ismét a 4. számú Hadik András huszárezredhez helyezkedik, ahol 1941 január 1-t?l az ezred második osztályának ( zászlóalj er?sség? ) parancsnoka lett.
Közben 1924 június 15-én a Vérmez?n Magyarország Kormányzója vitéz nagybányi Horthy Miklós vitézzé avatja. Sikeresen elvégzi Budapesten a törzstiszti tanfolyamot s így tizenegy évi századosi rendfokozatát 1937-ben törzstiszti, örnagyi rendfokozattá változtatják.
A második világháborúba való belépésünket követ?en, a nyíregyházi huszárezredet is els?nek rendelik ki a keleti , úgynevezettszovjet hadszintérre 1941 nyarán.
Itt huszárosztálya élén - mely három századból, géppuskás stb. alakulatból állt - lóháton, közel kétezer kilométert megtéve harcolt a kapott parancsot teljeítve. A huszárezred szép sikereket ért el, s nehéz harcok árán Dnyeper folyóig küzdötte fel magát. A makacsul védekez? ellenséggel számos, jelent?s sikert könyvelhetnek el a huszárok. 1948-ban egy német tiszti szemtanú Erich Kern háborús visszaemlékezéseiben vitéz Mikecz Kálnmán által vezetett huszárosztály harci ténykedésére az alábbiak szerint emlékezett vissza.

"...Ismét kemény harcben álltunk a kétségbeesetten védekez? ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, és mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk! Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermedtünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odan?ttek a nyereghez. Fényl? aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtatott a széles síkságon. Seydlitz rohamozott így valaha. Minden óvatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy nagyszer? lovasfilm. Eldördültek az els? lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimered? szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordult, és pánikszer?en elhagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk el?tt ?zték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították ?ket. A huszárkard, úgy látszik, egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek! Most az egyszer az ?si fegyver gy?zedelmeskedett a modern felszerelésen...."

Ezt a lovasrohamot az utókor "a történelem utolsó sikeres nagyobb szabású huszár rohama"-ként tartja számon. ( Nyikolajev 1941 augusztusa ).
Ezekben a napokban igen kemény harcok folytak. Az ezrednapló , s más leírások rögzítik, hogy a huszárok el?nyomulását igen er?s t?zérségi t?z, s a hadszintér sávjában mintegy 500 hold ég? búzatábla nehezítette. A parancs értelmében Mihajlovka féle széles alakzatban nyomuló egységek komoly ellenállásba ütköztek. Váratlan rajatütéssel az el?retör? egyik huszárszázadot er?s túler? támadta meg, mely felvéve a harcot kénytelen volt visszavonulni. A század parancsnoka is h?si halált halt. A visszavonuló vágtázó lovasokat mikecz Kálmán személyes bátorságával megállította, s újra rendeztette.
A frontszolgálat alatt a huszárság igen derekasan megállta a helyét, s becsületesen , hazájához híven teljesítette kötelességét. Az ellenség nem tudott gy?zni, de a végtelen orosz rossz útviszonyokat a lóállomány nem tudta véglegesen megszokni. A Dnyeper elérése után a lovasságot a gyalogság váltotta fel.
Az ezred fogadtatására 1941 ?szén díszelg? ünnepséget rendeztek Nyíregyházán, ahol a kormányzó el?tt elvonulva tisztelgett a hazatért lóháton elvonuló sereg. Mikecz Kálmán kivont kardal osztálya el?tt egy világos - majdnem fehér - lovon vezete osztályát , s a kormányzó hosszasan kisérte szemével a ragyogó képet mutató táncoló lovat és lovasát. Az ünnepség keretében egyébként a kormányzó saját kezüleg tüntette ki az akkorra már alezredessé el?léptetett osztályparancsnokot.
Mikecz Kálmán még több mint egy évig osztályparancsnoki beosztásban maradt, majd mint úgynevezett visszamaradó különítmény parancsnoka tevénykenykedett. Az igen nehéz ezredesi parancsnoki, vezetési vizsga sikeres letétele után 1943 augusztus 1-én huszárezredessé léptették el?.
Nyíregyháza elestéig a városban szolgált, majd Sopronba helyezték . Itt 1945 márciusában ismét a harctérre vezényelték, ahol mint harccsoport parancsnok részt vett a huszárhadosztály maradékainak és egyébb alakulatoknak Rába mögöti védelmi harcokban. 1945 március 31-én Sopronban szovjet fogságba esik, ahonnan csak 1948 június 28-án tér haza.
Tízenegy szovjet hadifogoly táborban sinyl?dött, volt amikor ? volt a legmagasabb rangú magyar tiszt.
A hadifogságban sem tört meg, mindvégig katonához méltóan , bajtársi szellemben vészelte át ezt a nehéz id?szakot.
Hazahozatalát követ?en - természetesen - B - listázták, majd nyugdíját is megvonták.Nyíregyházáról eltanácsolták, s így Budapesten próbált megélhetést teremteni családjának is.Az akkori viszonyokat ismerve, nem tudott elhelyezkedni, s mint egy darabig - amíg egészsége engedte - segédmunkásként dolgozott.
Paracsnokai, alárendeltjei, majd fogolytársai becsületes, hazájához mindvégig h? tehetséges embernek tartották.
Jellemz?, hogy a háburót követ?en a legnehezebb id?ben volt katonatársai igyekeztek segíteni neki. A legénységi állományból is számos esetben segit? szándékkal keresték meg ?t és családját.
Érdemeit a rendszerváltozást követ?en ismételten elismerték, mert az els? szabadon választott kormány javaslatára, az akkori Köztársaság Elnöke 1994.május 21-én posztumusz " DANDÁRTÁBORNOK"-ká léptette el?.
Az utókor emlékét tiszteletben tartva Nyíregyházán egy utcát neveztek el róla, s e városrészben emelt huszár emlékparkban bronz domborm?ve, 2006 óta a Bandérium névadója, és rövid életrajza hirdeti h?sies emberi mivoltát.

A két világháborúban kapott kitüntetései:
- Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
- Katonai Érdemérem (Signum Laudis) IV. Károly királytól
- Magyar Koronás Bronzérem (Signum Laudis) hadiszalagon a kardokkal (Horthy Miklós kormányzótól)
- Ezüst Vitézségi Érem I. osztálya (Nagyezüst)
- Ezüst Vitézségi Érem II. osztálya (Kisezüst)
- Károly Csapatkereszt
- Nemzetvédelmi Kereszt
- T?zkereszt I. fokzat
- Sebesülési Érem
- I. Világháborús Emlékérem
- Tiszti Szolgálati Jel
- Erdélyi Emlékérem
- Német Lovagrend Mária Keresztje
-Osztrák Háborús Emlékérem I. fokozat
- Bolgár Háborús Emlékérem I. fokozat
- Német Vaskereszt II. osztálya
- Vitézi Rend jelvénye

vitéz Mikecz László (névadó kisebbik fia)
vitéz Mikecz András (névadó legkisebb unokája)

Budapest, 2007. február hava

Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Közösségi oldal
Kövess minket :
Kitüntetettek
Kapcsolat
Látogatottság
Keresés
A legek